Drasztikus hatással lehet a nógrádi gazdákra Ukrajna EU-csatlakozása

Egyre hangosabb a tiltakozás Ukrajna Európai Uniós csatlakozása kapcsán, és ezúttal nem pusztán geopolitikai aggályokat fogalmaznak meg a magyar szereplők, hanem konkrét gazdasági veszélyeket is. Június 12-én Romhányban tartott közös sajtótájékoztatót a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és Balla Mihály, Nyugat-Nógrád országgyűlési képviselője. A fő kérdés: mi lesz a magyar mezőgazdaság sorsa, ha az ukrán agráripar szinte ellenőrizetlenül özönlik be az EU piacaira?

Mit is jelentene valójában Ukrajna EU-csatlakozása a mezőgazdaság számára?

A gyorsított csatlakozás nem csupán politikai gesztus – hanem egy valós gazdasági versenyszituáció kiélezése is. Ukrajna hatalmas agrárkapacitása már most is érzékelhető nyomást gyakorol a piacra, de ha uniós tagként azonos szabályok szerint léphet be a közös piacra, az a magyar termelők számára valódi strukturális hátrányt jelentene. Az eltérő termelési szabványok, a munkabérkülönbségek, az ipari méretű földtulajdon, valamint a multinacionális érdekeltségek összeadódva egy olyan versenyhelyzetet teremtenének, amelyből a hazai kis- és közepes gazdaságok aligha kerülhetnek ki győztesen. Mindez pedig nem csupán gazdasági kérdés – hanem társadalmi is, hiszen a vidék megtartó ereje is gyengülhet. Az agrárium stabilitása ugyanis nemzetstratégiai ügy.

Ukrajna mezőgazdasága: versenytárs vagy fenyegetés?

Csáki Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád vármegyei elnöke rámutatott: Ukrajna mezőgazdasági kapacitása összemérhetetlen a magyarral. Míg hazánk szántóterülete 4,5 millió hektár, addig Ukrajnáé 33 millió hektár kiváló minőségű termőföld.

– Ez a képesség azt jelenti, hogy Ukrajna önmagában is el tudna látni 400 millió embert élelemmel – emelte ki Csáki Balázs.

EU-s támogatások átcsoportosítása – magyar veszteségek?

Varga Mihály, a Nógrád Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke a 25%-os szám fontosságát hangsúilyozta. Mint mondta: – 2004-ben is 25%-os támogatási résszel indultunk az EU-ban. Most is ez a szám köszön vissza, csakhogy most elvonást jelentene. Hozzátette, az EU-s támogatások jelentős része Ukrajnához vándorolhat csatlakozás esetén, ami jelentős hiányt okozhat a magyar agrártámogatásokban.

Minőségi aggályok: GMO, vegyszerek, termelési különbségek

A sajtótájékoztatón többen is hangsúlyozták: Ukrajnában olyan mezőgazdasági technológiákat alkalmaznak, amelyeket az EU-ban tiltottak. Ide tartoznak a GMO-növények, bizonyos műtrágyák és rovarölő szerek.

 – Az ukrán termelés olcsóbb, de nem biztos, hogy megfelel az uniós szabványoknak – figyelmeztetett Balla Mihály országgyűlési képviselő.

Piacvesztés és versenyhátrány

A magyar gazdák egyik fő aggálya, hogy azok a nyugati piacok, amelyeket évek óta építettek, elveszhetnek. A francia, német és olasz piacokon is megjelennek az olcsóbb ukrán termékek. A hegyvidéki gazdák pedig már most is csak szűk kultúrakörben termelhetnek, így a versenyhelyzet még kedvezőtlenebbé válik számukra.

A gazdák jövője is a tét

Ukrajna EU-csatlakozása komplex kérdés, de a magyar gazdák szempontjából egyértelmű: csak akkor történhet meg, ha előzetesen garantált az élelmiszerbiztonság, a támogatások megőrzése és a versenysemlegesség. A sajtótájékoztató felszólalói határozottan tiltakoztak a jelenlegi formában elképzelt gyorsított csatlakozás ellen, emellett felhívták a figyelmet a VOKS 2025 véleménynyilvánító szavazás fontosságára is, ami arról szól: képesek vagyunk-e kiállni saját magunkért, saját jövőnkért. A sajtótájékoztató résztvevői azt kérték, hogy mindazok, akik még nem szavaztak, június 20-ig töltsék ki a szavazólapokat.