Gondokat okozhat a tavaszi aszály a nógrádi földeken is

Sajnos szűkebb hazánk továbbra is várja az esőt, hiszen az őszi vetések ilyenkor, április-május hónapokban igénylik a legtöbb csapadékot, és a tartós szárazság igen kedvezőtlenül hat a fejlődésükre és a termésre.

– Egész áprilisban nem volt értékelhető mennyiségű csapadék a megyében. Ami a gabonaféléket illeti, a húsvét körül elvetett napraforgó és kukorica sok táblában még nem kelt ki. A repce teljes virágzásban van, de rövidek az oldalhajtások. A kalászosok kalászolás előtti állapotban, száruk alacsony. A lucernát többen nem vetették el a szárazság miatt. Noha a tavaszi kalászosok kelése megfelelő volt, ezek fejlődése is gyenge – mondta Szandai József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.

A szakember hozzátette, hogy a napraforgó és a kukorica vetése befejeződött, az őszi szántások után meglehetősen jó talajt lehetett készíteni. A talajban a márciusi csapadékos időszaknak köszönhetően volt még nedvesség a növények kezdeti fejlődéséhez. Az idő előrehaladtával azonban sok helyen poros talajba voltak kénytelenek a gazdák vetni. Ennek következményeit az elkövetkező napokban, hetekben tudják csak felmérni.

– Összességében: az idei tavaszi száraz, aszályos időjárás és a hideg éjszakai hőmérséklet nem kedvez a növények fejlődésének. A talaj mélyebb rétegeiben található még nedvesség, ami jórészt a márciusi csapadékos periódusból raktározódott el. Rövidesen azonban komoly problémát fog jelenteni a csapadék hiánya az őszi és a tavaszi vetésű növényeknél egyaránt. Sajnos az előrejelzések szerint számottevő csapadék még jó ideig nem várható – fejtette ki Szandai József.

A kamara megyei elnöke elmondta azt is, hogy a gazdák az őszi kalászosok fejtrágyázását szinte már befejezték, a gyomirtás folyamatban van. Az őszi gabonák területének jelentős része közepes, vagy attól gyengébb állapotot mutat, a tavaszi fejtrágyázás is csak nagyon kis mértékben tudott javítani rajtuk az aszályos időjárás miatt.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint a 2020-as a három legszárazabb április egyike – az 1946-os és a 2007-es mellett – az 1901-től vezetett adatok szerint. Már március közepe óta nem érkezett jelentős mennyiségű csapadék hazánk területére és az áprilisi havi csapadékösszeg is messze elmarad a szokásostól. Április 1. és 29. között országosan 8,8 milliméter csapadékot összegeztek, ami az erre a hónapra jellemző átlagérték – 44 milliméter – mindössze 20 százaléka. Ezzel valószínűleg a magunk mögött hagyott hónap a harmadik helyre kerülhet a legszárazabb áprilisok rangsorában.

Hiánytól tartanak az állattartók

Szandai József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke elmondta: az állattartók jelezték, hogy az aszály következtében a legelőkön is alig van fű, még az Ipoly folyó közelében elhelyezkedő táblákat is károsította a tartós csapadékhiány.

– A legeltetés elmaradása, illetve a kevés betakarítható tömegtakarmány – széna, szenázs, szilázs – miatt aggódnak. A vágóállatok átvételének elmaradása, annak lassulása mellett a takarmányhiány már szinte elviselhetetlen terhet fog jelenteni – hangsúlyozta Szandai József.

Hozzátette: amennyiben ez bekövetkezik, az állattartók kénytelenek lesznek az állományukat csökkenteni. Ennek elkerülése érdekében támogatási konstrukció válhat szükségessé a helyzet kezelésére.