Zaklatási vád – Sorban adják vissza az írók a Gérecz Attila-díjat

Ahogy azt korábban megírtuk, a Stádium Kiadó korábbi szerkesztője, Follinus Anna költőnő részletesen beszámolt arról, hogy a kiadót vezető házaspár, Kárpáti Kamil és felesége, Lőkös Margit milyen módon használta ki őt lelkileg és szexuálisan egyaránt.

„A házaspár számára, minthogy áldozatok kiszemelésében volt már tapasztalatuk, hamar egyértelművé vált érzelmi, szellemi kiszolgáltatottságom.

Rövid időn belül értésemre adták, hogy támogatásukat csak és kizárólag akkor nyerhetem el, ha teljes valómban alárendelem magam akaratuknak. Amikor a férfi első szexuális közeledését határozottan elutasítottam, megkezdődött a magas szintű manipuláció”

- nyilatkozta akkor Follinus Anna.

Nem sokkal a vallomás megjelenése után a Stádium Kiadó honlapján a zaklatással vádolt, de addig néven nem nevezett Kárpáti Kamil és Lőkös Margit drámai hangot megütve válaszoltak, határozottan visszautasítva Follinus Anna minden állítását. Mint írták, a velük szemben tanúsított „aljasság” olyan fokú, „előre kiszámított”, hogy még Kárpáti Kamil „politikai börtönökkel terhelt, hosszú életében átélt minden kegyetlen gonoszság és borzalom” is eltörpül mellette.

A konkrét vádakat, Follinus Anna vallomását teljesen figyelmen kívül hagyó reagálásában a Stádium Kiadót vezető házaspár a #metoo kampányra célozva arra is utalt, hogy

„olyan tömegpszichózisban élünk, amely a jogállamiság maradékait is felemészti”, s mindezekre ők csak azt mondják, hogy „nem, elég volt”!

A magyar irodalmi életet felkavaró Follinus-interjú lényegét illetően, vagyis az érdemi vádak érdemi kommentálásával mások viszont nem maradtak adósak.

Lackfi János, József Attila-díjas magyar költő az interjú megjelenését követően például ezt írta Facebook-hozzászólásában:

„Le a kalappal előtted, Anna! Köszönjük. A durva az, hogy hírlett az öregről, »szereti a fiatal lányokat«, ám hogy ez mit jelent pontosan, senki se firtatta. Most olyan érzés, mintha alaposan megvertek volna, pedig fityfenét engem. Melletted állunk, sokan”.

Follinus Anna mellett állt ki kisvártatva Oravecz Péter is, aki ugyanannak a Stádium Kiadó körül szerveződő szellemi, irodalmi körnek volt a tagja, mint Anna.

„Ha hallgatnék, bűnrészes lennék” – fogalmazta meg, miért kell megszólalnia.

„Nem vagyok jogász ember, nem tudom, mi számít rágalmazásnak, és mi nem, csak azt tudom, hogy amit mondani fogok, az igaz, bárhol jegyzőkönyvbe is vehetik.

Azt érzem, ha hallgatnék, bűnrészes lennék. És Annának is szüksége van támogatásra, hiszen áldozat, és azoknak is segítségre van szükségük, akik a mai napig Kárpáti Kamillal és Lőkös Margittal dolgoznak.

Csak most esett le nekem, Anna vallomását olvasva, hogy néhányunk esete (...) egyáltalán nem egyedi, és sokan élhettek – vagy élnek át ma is – borzasztó dolgokat„ – hangoztatta Oravecz Péter, aki arra is kitért, hogy őt ugyan nem zaklatták szexuálisan, de ahhoz hasonlóan érezte magát, mintha egy szekta tagja lett volna, mert Kárpáti és Lőkös elképesztő módon és erővel kötötték magukhoz, s ezenközben

a szexust mint ihlető forrást turbózták fel, de emellett a szorongást és a félelmeket is.

Oravecz Péter megszólalása új frontot nyitott a Stádium Kiadó körül kialakult botrányban, de egyben új kifejezési formát is teremtett. Oravecz Péter ugyanis azzal állt elő, hogy ő is visszaadja a Stádium Kiadóhoz és Kárpáti Kamilhoz köthető Gérecz Attila-díjat, ahogy ezt korábban már Follinus Anna is megtette.

Ez a tiltakozás példát adott és mintául szolgált: azóta Király Levente, Nagy Cili és Győrffy Ákos is visszaadta a Gérecz Attila-díjat.

A legutóbb pedig Facebook-posztjában Grecsó Krisztián is jelezte: ő is megteszi ugyanezt, habár még azt sem tudja igazából, hogy hogyan kell díjat visszaadni, és hogy annak van-e bármilyen értelme.

”Gérecz Attila nem Dózsa László, és még csak nem is Kárpáti Kamil fikciója. De mivel se a normalitásnak, se a szolidaritásnak nem maradtak járható útjai, se formái, én sem szeretnék tovább Gérecz Attila-díjas költő lenni„

- olvasható Grecsó Krisztián reagálásában, amelyben tovább is szövi a díj visszaszolgáltatásának motívumát.

https://www.facebook.com/grecsokrisztian/photos/a.513272278730664.1073741825.294236000634294/1582519548472593/?type=3

Mint bejelenti,

ő nemcsak visszaadja a Gérecz Attila-díjat, hanem licitre is bocsátja az eredeti bronz kisplasztikát, ami maga a díj, s amit 1996-ban kapott a Vízjelek a honvágyról című első könyvért.

”Aki a legtöbbet adja érte, annak ünnepélyesen átadom december 14-én, azon a jótékonysági főzésen, amin igyekszünk pénzt gyűjteni az öcsémmel a Jurányiban, a Heti betevő javára. Ezzel az összeggel megtoldjuk a befolyt bevételt„ – zárul Grecsó Krisztián felhívása.

Kárpáti Kamil (Pesterzsébet, 1929. május 4. –) József Attila-díjas magyar író, költő, esszéíró, szerkesztő, a XX. kerület díszpolgára. Gérecz Attila (Dunakeszi, 1929. november 20. – Budapest 1956. november 7.) magyar költő, sportoló, forradalmár, az 1956-os forradalom és szabadságharc hősi halottja. A Gérecz Attila-díj a Wikipédián található információk szerint az utóbbi évek legjobb első verseskötetéért járó állami kitüntetés. Sokáig évente ítélték oda, most már kétévente osztják ki, harminc év alatti elsőkötetes költő kaphatja meg. A díjat Kárpáti Kamil, a Stádium Kiadó vezetője alapította 1992-ben az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hősi halottja, Gérecz Attila költő emlékére. Az elismerést minden év október 23-án adják át.

Borítókép: Grecsó Krisztián író a budapesti Jurányi Házban 2016. március 1-jén

MTI Fotó: Kallos Bea