Emlékek

2022.06.01. 09:37

Nagy az érdeklődés a magyar őstörténet és a Kelet-kutatás iránt

Obrusánszky Borbála történész, Kelet-kutató az elmúlt időszak megvalósult eredményeiről és a jövőbeli tervekről is beszélt.

A Magyar Nemzet többek között a mongóliai magyar napokról, ásatásokról, könyvírásról és arról is kérdezte a történészt, hogy ki fogja játszani Batu kánt a készülő történelmi filmben.

Magyar kulturális fesztivált szerveztek május közepén, melyről lapunk is írt előzetest. Hogyan sikerültek a mongóliai magyar napok? Mekkora volt az érdeklődés, hogy érzi, elérték-e a céljukat?

Nagy érdeklődést tapasztaltunk mind az országos mongol média, mind a közönség részéről, Magyarországról. A legnézettebb televíziós műsorokban szerepeltünk, és ízelítőt mutattunk be a magyar kultúráról. A két nap alatt a programokra több ezren voltak kíváncsiak, de az élő közvetítések révén szinte az egész országban követték a rendezvényünket. Nagy sikert aratott például a magyar táncház vagy a Rubik-kocka-bemutató, amelyet a helyi Rubik-klub tagjai mutattak be. A mongol közönség között nagy sikert aratott a hagyományos magyarétel-kóstoló. Nagyon megható volt, hogy a Magyarországon végzett egykori mongol diákok java megjelent az eseményen, volt olyan, aki már nem beszélt negyven éve magyarul, és azért látogatott el a programokra, hogy végre újra magyar szót halljon és találkozzon velünk. Összességében elmondható, hogy a legfontosabb célunkat elértük és felhívtuk a magyar kultúra értékeire a figyelmet.

A beharangozó szerint a magyar napok részeként megtekinthető volt a Noyon uul-i hun sírok kiállítás, amelyet a közeljövőben Európában szeretnének bemutatni. Erről megtudhatnánk részleteket?

Még tavaly decemberben nyílt meg a páratlan hun kiállítás a Mongol Nemzeti Történeti Múzeumban és kérésünkre a magyar napokig meghosszabbították, így az itt tanuló magyar diákok, kutatók és a program résztvevői is megcsodálhatták a kétezer éves hun emlékeket. Láthattak hun aranydíszeket, szőnyegmaradványokat, levágott hajfonatokat és hun edényeket. Ez az észak-mongóliai hun sír fontos mérföldkő volt a régészet történetében, 1924-ben a feltárást végző Peter Kozlov megállapította, hogy az ázsiai hunok hagyatékát találta meg. Ezzel bizonyosságot nyert, hogy az ázsiai hunok léteztek és fejlett kultúrát hagytak maguk után. Magyar vonatkozása is van a helynek, 1961-ben Erdélyi István régész is végzett ott feltárásokat. Tárgyalások folynak arról, hogy a kiállítás, illetve még néhány mongóliai hun lelettel kiegészülve Európában, többek között Magyarországon is bemutatkozna, és a kiállítási katalógust is lefordítanánk magyar nyelvre. Ez utóbbi azért fontos, mert az ázsiai hunok régészeti emlékeiről nem jelent meg átfogó könyv magyar nyelven.

Szintén a magyar napok rendezvénysorozat idején írták alá a magyar–mongol közös régészeti expedíció újabb munkatervét. Tájékoztatna ennek tartalmáról?

A Magyarságkutató Intézet tavaly együttműködési megállapodást kötött a Mongol Tudományos Akadémiával, ennek egyik pontja a közös régészeti és archeogenetikai kutatások megvalósítása. Ennek keretében ebben az évben két helyen végeznek közösen feltárást, az egyik Ar Gunt lelőhely, amely Ulánbátortól északra, körülbelül negyven kilométerre található. A területen mintegy harminc sírra bukkantak, ezekről a mongol kutatók azt feltételezik, hogy a környék közigazgatási vezetőinek végső nyughelye lehet. Tovább folytatódik a Belkh-i hun előkelő temető feltárása, ebben az évben a legnagyobb sír kerül feltárásra. A mongol fél ezt a sírt nem temeti vissza, hanem egy szabadtéri múzeumot szeretne építeni. A tervek már elkészültek a terület hasznosítására, jelenleg befektetőket keresnek a kivitelezésre. Az ásatások a nyár végére befejeződnek, remélhetően sok értékes tárgy és csontanyag kerül elő, amiből lehet majd genetikai vizsgálatokat végezni.

A magyar napokra kiutazott a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és három munkatársa, akik felkeresték az ásatások helyszíneit. Velük tudott tartani? Hogy haladnak, illetve az elképzelt menetrend szerint haladnak-e a feltárásokkal?

A Magyarságkutató Intézet munkatársai háromnapos terepmunkán vettek részt a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének tudományos munkatársaival, és bejárták a sztyeppei népek egykori központját, Arhangáj megyét, ahol megismerkedtek a belső-ázsiai sztyeppei civilizáció – a bronzkortól kezdve a hunokon át a mongol korig – emlékeivel. Sikerült új archeogenetikai mintát is venni az ázsiai hun emberi maradványokból, amelyet otthon dolgoznak fel.

Milyen könyv megírásán dolgozik jelenleg?

A megbízatásom nagyon sok elfoglaltsággal jár, így kevés időt tudok tölteni tudományos kutatással. A korábbi könyveimet azonban tudom aktualizálni, mivel úgy tűnik, nagy igény van azok újra kiadására, így például a Hunok a selyemúton című könyvem már a harmadik kiadásban jelent meg. A mongol szakemberek szívesen kiadnák ezt mongol nyelven, mert nekik is kevés ismeretük van a műben szereplő déli hunokról, akik a Kr. e. I. század közepén betagozódtak a Han-dinasztiába és csak a IV. század legelején tudtak önálló államokat létrehozni. Idén januárban kibővítettem a Mongóliáról szóló útikönyvemet, amit még 2005-ben írtam, ez tavasszal meg is jelent Magyarországon. A nyári szünetben a keleti keresztényekről szóló monográfiámat szeretném kiegészíteni, amihez új adatokat is gyűjtök, Mongóliában is van ugyanis néhány olyan keleti keresztény emlék, felirat, amit be szeretnék mutatni a magyar közönségnek. Ebben szerepeltetem a kaukázusi keresztényekről összegyűjtött anyagai­mat is, amelyet még grúziai tartózkodásom idején gyűjtöttem.

Mennyire sikerült a „napirendjébe” beilleszteni a terepmunkát, annak is azt a részét, amire a korábbi interjúban utalt, vagyis a kereskedelmi utak azonosítását?

Idén sikerült eljutnom a türk Elteris kagán áldozati központjához, és mellette egy bronzkori temetőt is meglátogattam, ahol három régészeti kultúra temetkezése figyelhető meg. Az ilyen hely rendkívül ritka Mongólia területén. Nyáron szeretnék ismét az Altaj-hegységbe eljutni, hogy a megkezdett terepmunkámat folytassam, akkor fogom felkeresni az ázsiai hunok által használt főbb kereskedelmi utakat Hovd megyében, illetve Góbi-Altaj megyékben. Ezeket az utakat ma is használják a kínai–mongol határ menti kereskedelemben. Az útvonalak feltérképezésében segítségemre vannak a kínai krónikák, amelyek néhány földrajzi nevet megörökítettek, illetve a sziklarajzok, ahová a hunok sokszor felvésték a nemzetségjelüket. A térségben néhány hun temetőt is azonosítottak, ami azt bizonyítja, hogy a hunok szép számmal lakták a mai nyugat-mongóliai hegyvidéket.

Minap futólag hallottam egy riportot az erdővidéki Baróton működő Tortoma könyvkiadóval, ahol szóba jött a Kelet Kapuja őstörténeti folyóirat. Miközben változik a világ és a könyvkiadás is, mi lehet az oka, hogy ennek a sorozatnak az indulása (2017) óta nem csökkent a népszerűsége?

A folyóirat sikere, hogy közérthetően ad tájékoztatást a magyar történelem új kutatási eredményeiről, és érinti a magyar őstörténetet és Kelet-kutatást. Ezek azok a témakörök, amelyek iránt nagy az érdeklődés, de mind a kutatók, mind az érdeklődők kevés információhoz jutnak. Kevés az olyan folyóirat, amely tudományos igényű, de mégis közérthetően, élvezetes formában tárja elénk az új eredményeket. A folyóiratban a Kárpát-medencei szerzőkön kívül külföldi szerzők írásai is olvashatók, amely révén megismerhetjük, hogyan gondolkodnak bizonyos történeti, néprajzi, régészeti kérdésekről a világ más tájain.

Hiánypótló történelmi kalandfilm készül 1242 – A Nyugat kapujában címmel, magyar–mongol–angol koprodukcióban. Van esetleg szerepe abban, hogy a magyar és az angol fél mellett bekerültek mongolok is? Van-e a készülő filmnek híre Mongóliában, milyen a fogadtatása? Mit szólnak ahhoz például, hogy Batu kánt Brian Tee, egy japán származású amerikai színész alakítja? Úgy értesültem, hogy ősszel kezdődnek a forgatások. Lesznek mongó­liai helyszínek?

Mongóliában nagy érdeklődés övezi a játékfilm készítését, mind politikai, mind szakmai oldalról. A filmipari együttműködés az egyik fő témája a két ország kulturális együttműködésének. Mongóliai helyszínek nem lesznek, mert a film Esztergom ostroma idején játszódik a Pilisben. Magam is sokat segítettem a film elindulását, az alapötlettől – amely majdnem öt évre nyúlik vissza – követem az előkészületi folyamatokat, illetve az egyik történész szakértője is vagyok a filmnek. A színészek kiválogatása nagyjából megtörtént, de vannak változások. Értesüléseim szerint Brian Tee végül időpont-egyeztetési nehézségek miatt nem kap szerepet a filmben, a tervek szerint a helyére egy mongol színész kerül.

Borítókép: Obrusánszky Borbála Kelet-kutató, az Azerbajdzsán című könyv társszerzője a budapesti Gellért szállodában tartott könyvbemutatón 2015. január 28-án.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában