Szijjártó Péter: az autóipar továbbra is a magyar gazdaság húzóereje (videó)

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Járműipari Konferencia megnyitóján először is emlékeztetett az utóbbi évek rendkívüli kihívásaira, amelyek az Európai Unióra különösen súlyos kihatással voltak a számos elhibázott politikai és gazdasági döntés miatt.

„Az elmúlt esztendők során Európa elveszítette a biztonságát, jelentősen rontotta a versenyképességét és gyakorlatilag teljes egészében elveszítette a világpolitikai súlyát” – sorolta. Illetve kiemelte, hogy ide vezettek a rossz döntések, amelyek az ukrajnai háború meghosszabbítását eredményezték, és amelyek felszámolták a nyugati technológiák és a keleti energiahordozók kombinációjára épülő eddigi gazdasági növekedési modellt.

Sérelmezte azt is, hogy a brüsszeli döntések elszigetelték politikailag az EU-t a világgazdaság többi nagy szereplőjétől, azonban a legsúlyosabb hibának a gazdasági kérdések átideologizálását és átpolitizálását nevezte.

„Erre ráfizetett az európai gazdaság, ráfizettek az európai vállalatok, illetve bizony ráfizettek az európai emberek is. Hiszen én azt gondolom, hogy az autóipar az első számú és klasszikus bizonyíték arra, hogy a normális globális együttműködésnek nincsen alternatívája” – mondta.

„Ha politikai szempontok alapján, politikai megközelítés miatt ezt a globális együttműködést elvágják, akkor abból súlyos problémák állnak elő. És annak a politikai megközelítésnek, amely végül az autóipari globális együttműködést nehezíti, a legnagyobb vesztese éppen az európai autóipar” – tette hozzá.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az autóipar jövője kétségtelenül az elektromobilitás, s bár az átállás sebessége változó lehet, a döntések már megszülettek, innen már nincsen visszaút.

„De ebben a nagy technológiai forradalomban az európai autóipar csakis egy globális együttműködés részeként tud sikeres lenni” – figyelmeztetett.

„Nincs alternatívája a kelet-nyugati együttműködésnek az autóiparban. Ha valaki eljön Magyarországra, azt látja, hogy egyszerre épülnek a nagy német és a nagy kínai gyárak, az esetek egy jelentős részében ráadásul egymás mellett” – fogalmazott.

„Minél szorosabban működnek együtt Magyarországon a német és kínai vállalatok, nekünk annál jobb. Mi nem a blokkosodást akarjuk, hanem azt, hogy legyen normális, kölcsönös előnyök elérésére irányuló globális együttműködés” – fűzte hozzá.

A miniszter üdvözölte, hogy a BMW szeptemberben megkezdi a termelését Debrecenben, miközben a Mercedes két kecskeméti gyárának összekötésével hamarosan, néhány hónap múlva létrejön a vállalat legnagyobb, Kínán kívüli üzeme. Emellett szavai szerint az Audi is teljes kapacitáson dolgozik Győrben, illetve a Stellantis Szentgotthárdon alig győzi teljesíteni a megrendeléseket, míg a Suzuki Esztergomban komplex gyárfejlesztési beruházást hajt végre a kormány támogatásával.

Arra is kitért, hogy hazánkban épül meg a kínai BYD első európai gyára, illetve a tíz legnagyobb keleti elektromosakkumulátor-gyártó közül öt is a letelepedés mellett döntött.

– sorolta.

Majd kiemelte, hogy a hazai autóipar termelési értéke tavaly 13 700 milliárd forint volt, és az állam az elmúlt tizenegy évben 244 nagyberuházást támogatott az ágazatban.

Végül leszögezte, hogy a kormány továbbra is stratégiai szövetségesként tekint az autóipar szereplőire, és az elkövetkezendő időszakban is megad minden létező támogatást ahhoz, hogy ezek a vállalatok itt sikeresek lehessenek, és ezáltal Magyarországot is sikeressé tegyék.

HIPA-vezérigazgató: az autóipar jövője hosszú távon biztosított

Magyarország nem külső szemlélője, hanem aktív szereplője az autóipar világban zajló átalakulásának, a szektor jövője hosszút távon biztosított – mondta Joó István, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a HIPA járműipari konferenciáján kedden, a Várkert Bazárban.

Kiemelte: a járműipar évek óta gyökeres átalakuláson megy, át és ennek a változásnak a közepén vagyunk, de sok bizonytalanság és kihívás jellemzi a szektort, mint a vámok, az új technológiák megjelenése, a beszállítói láncok biztonsága, illetve az átalakuló fogyasztói szokások.

A magyar gazdaságdiplomácia 11 éve dolgozik azon, hogy az ország minél nagyobb szeletet hasítson ki a globális járműipari tőkeáramlásból. Ennek eredményeként Magyarország hamarosan évente több mint egymillió jármű előállítására lesz képes – fogalmazott.

Ezért elmondható, folytatta, hogy a hazai feldolgozóipar több mint negyedét kitevő járműipar jövője hosszú távon is biztosított a kiépülő akkumulátorgyártói és egyéb beszállítói kapacitásoknak köszönhetően.

Noha a globális és európai folyamatok miatt a szektor teljesítménye stagnál, az ágazat továbbra is a magyar gazdaság egyik legfontosabb pillére marad, és a HIPA szívügye is – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a szervezet 2014-es alapítása óta 244 járműipari beruházási projekt valósult meg a HIPA támogatásával. A hagyományos autóipari beruházások mellett az ökoszisztéma is folyamatosan fejlődött: napról-napra növekszik a cégek és az egyetemek és szakképzési intézmények közötti együttműködések száma, új kutatási projektetek indultnak és a gyárak környékén fejlődik az infrastruktúra is.

Megjegyezte, hogy divat lett összeszerelőüzemként hivatkozni Magyarországra, pedig a legmodernebb technológiák, magas fizetések és kutatás-fejlesztési kapacitások jellemzik az ágazatot. Nincs hazai termelés fejlett szolgáltatások és innováció nélkül – fűzte hozzá.

A következő időszak célja a minél nagyobb szellemi hozzáadott érték megteremtésével a magyar járműgyártást feltenni a szektor globális innovációs térképére. A HIPA ennek érdekében alakította át támogatási programját és a feladat most, hogy legmagasabb hozzáadott értékű tevékenységek bevonzásával segítse ezt a szintlépést – hangsúlyozta.

Emellett azonban az ország egyes területein továbbra is szükség van új gyárakra, a fiatalok helyben maradása, az elvándorlás megállítása és a gazdaság fejlődése érdekében – jegyezte meg.

A HIPA 11. járműipari konferenciája a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szakmai támogatásával valósult meg.