Sok visszaélés történt az emelt díjas szolgáltatásokkal

Azt írták, hogy a '90-es évek végén terjedt el, de még ma is használják az "Emelt díjas szolgáltatást", amely lényegében egy olyan szolgáltatás, amely magába foglalja a hívás díját és a kapott tartalomszolgáltatás árát is.

A piaci igényeket figyelembe véve, 2006-tól új számtartományként jelent meg, a 91-es telefonszám, amely az "Emelt díjas megkülönböztetett szolgáltatás"-t jelölte. Ez lehetőséget biztosított az olyan hívások kezdeményezésére is, amely nem jelentett a kiskorúak védelme érdekében mérlegelendő kockázatot.

Az "Emelt díjas megkülönböztetett szolgáltatás" díja az évek során nem változott, jelenleg is legfeljebb bruttó 1000 forint – tették hozzá.
Az igényelt emelt díjas számok 2013-ban voltak a legnépszerűbbek, amikor megjelentek a 16-tal kezdődő, rövid kódokon elérhetővé tett emelt díjas szolgáltatások. Ekkortól már megkülönböztették a díjkorlátos, a díjkorlátmentes és a felnőtt szolgáltatásokat is – áll a közleményben.

Az NMHH látókörében megjelent jogos előfizetői panaszok a '90-es évektől a 2010-es évek közepéig jellemzően a helyhez kötött analóg előfizetői hálózatokat érintő jogosulatlan hozzáférésből eredtek. Ezen visszaélések lehetőségét csak a technológiai fejlődés szorította ki. 

Az NMHH szerint a rövid szöveges üzenetek (SMS) megjelenése lehetőséget biztosított a hívott és a fogadott SMS-alapú emelt díjas szolgáltatások terjedésének. A tartalomszolgáltatók ezeket a díjköteles üzeneteket heti vagy napi rendszerességgel küldték ki előzetes regisztráció alapján.

Ezek miatt jelentős mennyiségű előfizetői kifogás érkezett, ezért 

az NMHH 2012-ben rendeletben szabályozta a fogadott emelt díjas SMS-eknek az alapértelmezett letiltását, továbbá minden emelt díjas korlátozásnak kizárólag csak az előfizető személyének az ellenőrzése utáni feloldhatóságát.

Ez a hatósági rendelkezés az előfizetés jellegű és előzetes regisztrációhoz kötött emelt díjas fogadott SMS-üzenetek vonatkozásában "a nem tudtam, hogy a kapott üzenetekért is kell fizetni" jellegű panaszok jelentős csökkenését eredményezte.

A következő jelentős problémával a hatóság az emelt díjas szolgáltatások nyújtása során 2017-ben szembesült. Ekkor már megjelentek az okostelefonok, amelyek magukkal hozták az úgynevezett felugró ablakokat. 

A kellően vonzó vagy ijesztő reklámok alkalmasak voltak arra, hogy egyetlen kattintással, illetve gombnyomással elindítsanak egy folyamatot, amelynek végén a gyanútlan telefonhasználó olyan emelt díjas szolgáltatás előfizetője lett, amelyre véletlenül iratkozott fel.

A hatóság rendőrségi feljelentést is tett ez ügyben. A vizsgálat során a hatóság több súlyos jogszabálysértést, és egyes kötelezettségek elmulasztását állapította meg. Mindhárom mobiltelefon-szolgáltató esetén megállapította, hogy olyan számhasználati szerződések alapján jogosítottak fel számhasználókat az emelet díjas szolgáltatás azonosítóinak a használatára, mely szerződések nem rendelkeznek a jogszabályban rögzített kötelező elemekkel – írták.

A megtévesztéssel elkövetett visszaélések miatti kártalanítás 2019-ben zárult le. Mindhárom mobiltelefon-szolgáltató kötelezettséget vállalt a károsult előfizetők teljes körének feltárására és kártalanítására. Ennek a hatóság által ki nem kényszeríthető kártalanításnak az együttes összege a három mobiltelefon-szolgáltatónál elérte a nettó 350 millió forintot.

Ezzel a visszaéléssel érintett emelt díjas számokra kiszámlázott, és az előfizetők által befizetett díjak teljes mértékben történő visszatérítése már megközelítette a félmilliárd forintot. Mindhárom mobiltelefon-szolgáltató a vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

A hatóság a következő emelt díjas szolgáltatással kapcsolatos eljárását 2021 szeptemberében a 4Voice Kft.-vel szemben indította, miután azt tapasztalta, hogy a cég honlapján közzétett pdf-formátumú emelt díjas nyilvántartása nem tette egyértelművé a kívánt szolgáltatás megnevezését. A 90-900 956 emelt díjas számon elérhető szolgáltatás részletes vizsgálata során derült ki, hogy az azonosítón olyan Interactive Voice Response (IVR) kvízjáték keretében folytatott nyereményjáték-akciókat szerveztek, melyek közismert kereskedelmi egység (Spar) és hírközlési szolgáltatók (Telekom, Telenor) nevével fémjelezve arról tájékoztattak, hogy tárgynyereményben részesültünk. A nyeremény átvételéhez fel kellett hívni a fenti számot és válaszolni kellett a kérdésekre.

Ez körülbelül 10 percig tartott, ami percenként 1000 forintjába került a telefonálónak. Ugyancsak visszaélésszerű azonosítóhasználatot észlelt a hatóság 2022 februárjában két olyan "IVR-nyereményjáték"-ra használt emelt díjas szám esetében, melyeknek az aktuális szolgáltatója szintén a 4Voice Kft., a számhasználó pedig a Calgo Kft.

Ennek közvetett következménye, hogy egyre jelentősebb azoknak az emelt díjas szolgáltatásoknak a köre, melyeknél olyan hírközlési szolgáltató rendelkezik jogosultsággal az emelt díjas számok felett, aki a tartalomszolgáltatásait elsődlegesen nem is a saját, hanem más hírközlési szolgáltatók előfizetői részére kívánja nyújtani. Ez a helyzet sajnos körülményesebbé teszi az előfizetők érdekeinek védelmét és a fentebb bemutatott kártalanításukat is.
Ezért az emelt díjas szolgáltatások elérését biztosító piaci szereplőknél tapasztalható jelentős változások nélkülözhetetlenné teszik, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság folyamatosan nyomon kövesse a piaci helyzetet, és szükség esetén beavatkozzon.
Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)