Minden harmadik vevő új lakást szeretne venni

Az árak, a kereslet és a kínálat változását mérte fel az új építésű lakóingatlanok piacán őszi riportjában az Ingatlanbazár, amelyet budapesti és vidéki ingatlanirodák válaszaiból állítottak össze – számol be róla a Világgazdaság.

Az ingatlankereskedelmi oldalon az új építésű ingatlanok látogatottsági adatai szerint a legtöbbet keresett budapesti kerület továbbra is a XIII. és a XI., amelyektől csak egy kicsit lemaradva a IX. és a XIV. kerület következik, és sok keresést rögzítenek a III. és a VIII. kerületre is. Körülbelül ez a legdrágább városrészek sorrendje egyben a budapesti új építésű ingatlanok piacán is

– jelezte Panek József, az Ingatlanbazár elemzője. Hozzátette, hogy sok kattintást kap Pest megyében a kiköltözni szándékozók részéről Dunakeszi, Üröm és Budaörs. Ezeken a településeken sok a tájékozódó jellegű keresés, az érdeklődők elsősorban a lokációra keresnek rá, és azon belül a helyi kínálatra, az esetleges új fejlesztésekre is.

Vidéken Debrecen vezeti a keresési toplistát, ám ott vannak problémák is a kivitelezéssel, jókora csúszásban van több projekt. Debrecen, Veszprém és a Balaton a legdrágább, de rögtön utána következik árban és az érdeklődés mértékében Szeged és Kecskemét.

Az olcsóbb városok, mint Szekszárd, Nyíregyháza vagy Békéscsaba, kevésbé keresettek. Az Ingatlanbazáron a keresések körülbelül 30 százalékánál legalább egy alkalommal be van kapcsolva az új építésű ingatlanokra mutató szűrő, tehát a potenciális vásárlók tesztelik a pénztárcájukat az elemző szerint.

Új lokációk megjelenésére nem számítanak

Ismét erős ingatlanfejlesztői aktivitás tapasztalható a piacon annak köszönhetően, hogy továbbra is 5 százalékos áfakulcs vonatkozik az új építésű lakásokra. A kínálat növekedése akár százszázalékosnak is nevezhető, azonban fontos megemlíteni, hogy az idén indult fejlesztésekben megépülő lakásokat többnyire nem ebben az évben és nem jövőre, hanem 2023-ban vehetik majd birtokba a lakók, az új fejlesztések akkorra készülnek el.

Az új építésű ingatlanok négyzetméterárában a Balla Ingatlaniroda közlése szerint legalább 15 százalékos növekedést mértek 2020-hoz képest. A kedvező támogatási és hitellehetőségek mellett ugyanis egy másik fontos árnövelő tényezővel is kell a mai piacon számolni, az építőanyagok és a munkadíjak tetemes drágulásával, ami lassulni látszik, de várhatóan nem áll meg.

Nem éri meg bárhol új építésű ingatlant fejleszteni, mivel a magas költségek miatt ez csak ott hoz üzleti eredményt a beruházó számára, ahol magas eladási árat tud elérni. Ezért a Balla Ingatlanirodánál nem számítanak arra, hogy új lokációk jelennek meg a piacon. A helyi kereslet például a pesti külvárosokban nem is értelmezhető, mivel ott nincs új építésű kínálat, vagy nagyon szerény, a kereslet ezért is jelenik meg markánsabban a IX., XI., XIII. és XIV. kerületben.

Az utóbbi években az ügyfelek legalább 50 százaléka él a kedvezményes hitel lehetőségével, vagy legalább érdeklődik iránta. Eddig ez a CSOK mellé felvehető hitel volt, de várják az új „zöldhitel” felzárkózását is.

A közeljövőben és középtávon az új építésű ingatlanok piacán stabil keresletre, bővülő kínálatra és kismértékben tovább emelkedő árakra számítanak.

Hétezer lakás van a piacon

Bár a használt lakások piacán az áremelkedés mérséklődött 2021-ben, az új lakásoknál nincsenek erre utaló jelek – összegezte az Ingatlanbazár piaci körkérdésére Szijjártó Tamás, a budapesti Szita Ingatlan Kft. CDC Ingatlan franchise partnere, tulajdonos és irodavezető. Tapasztalatai szerint a tavaszi hónapokhoz képest nyárra további 2-3 százalékkal drágultak az új építésű lakások, elérve a négyzetméterenkénti egymillió forintot Budapesten, ami már átlagossá vált.

A legolcsóbban a külső pesti kerületekben lehet új lakást vásárolni, ahol általában 700–800 ezer forint között vannak a négyzetméterárak. A legtöbb új lakás a XIII. és a XI. kerületben épül, mindkettőben a budapesti átlag, egymillió forint körül vannak az árak az épület nagyságától, pontos elhelyezkedésétől függően. A korábbi években mindig az V. kerületben voltak a legmagasabb négyzetméterárak, de már felzárkózott a II. és a XII. kerület is, sőt, valamivel meg is előzték a pesti belvárost. Újabban mindhárom kerületben kétmillió forint körüli áron kínálják az új lakások négyzetméterét.

Nagyjából hétezer új lakás van a piacon Budapesten, vagyis továbbra is erős a fővárosban a lakásépítési kedv. A kínálat erősödésében a kedvezményes újlakás-áfa visszavezetése, míg a kereslet élénkülésében a családi otthonteremtési kedvezmények hatása érezhető

– tette hozzá Szijjártó Tamás.

Berobbantak az árak

Az előző évekhez hasonlóan 2021-ben is tovább nőtt az új építésű ingatlanok kínálata Debrecenben, ahol több olyan új építésű projekt van a piacon, amely még 2019-ben indult, és a pandémia hatására jócskán csúszik az átadása.

A szakaszos folyósítást nem vállalják a bankok, így a támogatott hitel felvétele mellett megvásárolt társasházi lakásokat a kivitelezőnek saját erőforrásból kell finanszíroznia a használatbavétel engedélyezéséig. Ez több kivitelezőt, illetve beruházót súlyosan érintett, finanszírozási nehézséget okozva náluk – jelezte Fekete Zita helyi ingatlanvállalkozó. A tavasztól igényelhető 75 millió forintos újraindítási hitel ezeken a kétséges helyzetbe került vállalkozókon valamennyire segített ugyan, de a vásárlói bizalom esetenként már megingott.

A külföldről behozott építőanyagok ára magasba szökött, gyengült a forint is, a kivitelezések költségvetése pedig felborult, aminek következtében két-három hetente átárazták a projektek szabad lakásait,

a 2020 őszi árakhoz képest akár 30-45 százalékos drágulás is tapasztalható a debreceni új építésű lakások piacán.

Ebben a telekárak mérsékelt emelkedése, az építő- és az üzemanyag, valamint a bérigény emelkedése egyaránt szerepet játszott – derül ki az Ingatlanbazár körképéből.

Azok az új építésű ingatlanok forognak jó ütemben a piacon, amelyeket a beruházó a burkolatválasztásig felépít. Így a támogatások és kedvezményes hitelek igénylési folyamata jóval rövidebb és egyszerűbb, a vevők rövid várakozási idővel birtokba vehetik az ingatlanokat.

A támogatások közül a leggyakrabban a babaváró hitelt igénylik az új lakást vásárló fiatalok, mert ezzel tudják növelni az önerőt.

A CSOK-ot, valamint a hozzá kapcsolódó támogatott hitelt rendszerint két, illetve három gyermek vállalása mellett igénylik, ezek három gyermek vállalása esetén együttesen elérik a 35 millió forintot.

Új irányt vehet a kereslet

Az októberben indult NHP ZOP (Növekedési hitelprogram – Zöldotthonteremtő program) keretén belül adható támogatások lényegesen megnövelik a vásárlásra fordítható forrásokat, hiszen a gyermekvállalók 10 vagy 15 millió forint támogatott hitelt igényelhetnek nullaszázalékos kamatra, és ezenfelül akár 70 millió forint zöldhitelt 2,5 százalékos fix kamatozás mellett. A beruházók várhatóan ezeknek a támogatásoknak az igénybevételével megvásárolható ingatlanokat fognak építeni, mert valószínű, hogy a kereslet is ezek felé a modern, energiahatékony ingatlanok felé fordul majd, a fix összegű kiszámítható támogatások és az ingatlanok minimális fenntartási költségei miatt.

Borítókép: illusztráció