kisebb kockázat

2021.11.18. 07:53

Kedvezően változott az államadósság szerkezete tíz év alatt

Kedvezően változott az államadósság szerkezete az elmúlt tíz évben. Az ország finanszírozása biztonságosabb lett, óriási a különbség a 2010 előtti időszakhoz képest. A költségvetésből kifizetett kamatot jelentős részben ma már nem a külföldiek, hanem magyar családok kapják meg.

Az ország háborúban áll az államadóssággal, amely nem kihívás, hanem ellenség, amit az különböztet meg a kihívástól, hogy le kell győzni, különben ő győz le téged

– ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2011-ben. Tény, 2002-ben a bruttó hazai termék (GDP) mindössze 55,6 százalékát tette ki a bruttó államadósság, amely nyolc évvel később, 2010-ben már megközelítette a 81 százalékot. Azaz a baloldali kormányok teljesen eladósították az országot – írja a Magyar Nemzet. Amikor ők gyakorolták a hatalmat, akkor egyetlenegy olyan év sem volt, amikor a GDP-arányos adósságállomány csökkent volna. Ezzel szemben az Orbán-kormány 2010 és 2019 között a rátát 65,5 százalékra mérsékelte. Ezt a folyamatot a koronavírus-járvány törte meg. Ezt a következményt más országok sem kerülhették el, miután a válság helyreállításának időszakában az unió GDP-arányos államadóssága 95 százalékra emelkedhet. Magyarországon is emelkedett ez a mutató, ami azonban 2022-ben 79 százalék, 2023-ban pedig 77 százalék körül lehet. Azaz: újra csökkenő pályára került az adósság.

A 2010 előtti időszakhoz képest azonban van egy másik lényeges változás is. Nem is akármilyen. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a minap a következőkre emlékeztetett a közösségi oldalán:

„Megdöbbentő tény, de 2006-ban ott tartottunk, hogy a Világbank adatai szerint Sierra Leone után a hetedik legeladósodottabb ország voltunk a világon. Az is tény, hogy utána a baloldali válságkezelés még inkább kiszolgáltatta hazánkat a külső pénzügyi befektetőknek. Az ország külső adóssága az IMF-től és az EU-tól felvett hitelekkel az egekbe szökött.”

A hangsúly most a külső adósságon van, ami korábban rendkívüli mértékben megnövelte az ország kiszolgáltatottságát. Az sem mindegy, hogy külföldi pénznemben vagy forintban adósodik el hazánk. Ezért üdvözlendő, hogy 2010 óta az államadósságon belül a külföldi pénzben fennálló adósság ötven százalékról húsz százalék alá csökkent.

A korábbi időszakhoz képest hatalmas áttörést jelentett a lakosság kezében lévő állampapírok értékének a mennyisége. Így például mára átlépte a hatezermilliárd forintot a Magyar Állampapír Pluszban lévő megtakarítások értéke. Varga Mihály pénzügyminiszter nemrégiben ezzel kapcsolatban azt jelezte: az államadósság negyede ma már a magyar családok kezében van, ez az arány tíz évvel ezelőtt mindössze három százalék volt. Miért fontos ez?

Azért, mert a költségvetésből kifizetett kamatot így nem a külföldiek, hanem magyar családok kapják meg, ezzel ez a pénz visszajut a magyar gazdaság vérkeringésébe.

A baloldal manapság azzal támad, hogy a kormány 2021. szeptember ­14-én és 15-én külföldi pénznemben vett fel hitelt. Ezzel összefüggésben Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója lapunknak korábban azt hangsúlyozta: alacsony kamaton, hosszú futamidővel és jelentős túljegyzés mellett tudott hazánk bevonni összesen 4,5 milliárd eurót a kötvénypiacról. „Ez a hitel csak egy áthidaló, az államadósságot nem növelő forrásbevonás, hiszen a Brüsszeltől várt pénzek beérkezésekor a hitelek előtörlesztése, a kötvények visszavásárlása megtörténik” – magyarázta Nagy Márton. Hozzátette: ezt a forrást az állam többnyire a gazdasági intézkedésekre és a beruházások finanszírozására költi, így nem a brüsszeli utalásokon, hanem Magyarországon múlik elsősorban a gazdaság helyreállása a koronavírus-járvány után.

A jövő évi költségvetésről szóló törvény rögzíti: az államadósság-kezelési stratégia arra koncentrál, hogy 2022-ben is megőrizzük az elmúlt években elért stabil finanszírozási helyzetet. Ezt négy fő cél szolgálja. Az államadósság GDP-hez viszonyított arányának fokozatos csökkentése; a devizaadósság részarányának tíz-húsz százalék közötti sávban tartása; a lakosság részvételének növelése az államadósság finanszírozásában és végül az államadósság futamidejének a növelése.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában