Hazánkban is egyre gyorsabban pusztul az élővilág

Orbán Zoltán természetvédő szakember a Magyar Időknek adott interjúban kifejtette: hazánkban egyszerre van jelen a fajok eltűnése, létszámcsökkenése és a sokszor káros invazív állatok és növények megjelenése.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője döbbenetes adattal szolgált: mint mondta, a kihalás természetes folyamat, a Földön valaha élt állat- és növényfajok kilencven százaléka mára eltűnt. Igaz, ehhez évmilliók-évtízmilliók kellettek, „ami azonban most tapasztalható, és érinti a mindennapjainkat, az a földtörténeti korokhoz, evolúciós időhöz képest fénysebességgel, néhány emberöltő alatt megy végbe” – vázolta fel az aggasztó helyzetet Orbán Zoltán.

A szóvivő szerint nem elsősorban a természetes folyamatok, hanem

az emberi tevékenység tehető felelősség mindezért, hiszen az ember megváltoztatja a klímát, egyes fajokat pedig szisztematikusan irt.

Mint mondta, Magyarországon és Európában az agrárterületek állat- és növényvilágának csökkenése elkeserítő: a fenntartható kisparcellás, mozaikos gazdálkodást az intenzív földművelés váltotta fel. Nyugat-Európában ennek oka a monokultúrás agrárpolitika dömpingje volt: Angliában ennek következtében a 1970-es évekre az agrártájból szinte minden őshonos állat- és növényfajt kiirtottak. A rovarok, velük párhuzamosan az őket fogyasztó madarak, majd a nagyobb ragadozók is eltűntek.

Orbán Zoltán hozzátette, hogy a profitorientált gazdálkodás nem érvényesült a vasfüggöny mögött, Magyarországon 2004-ig, európai uniós csatlakozásunkig az agrárterületeink madárvilága stagnált, stabil maradt. Egy évvel később azonban a felmérések szerint ez elkezdett csökkenni, egyes fajok esetében mára hetven-kilencven százalékos visszaesést tapasztalunk – hívta fel a figyelmet.

A szakember a németországi felmérések adatait ismertetve elmondta, ott a táplálékul szolgáló repülőrovar-biomassza hetven-nyolcvan százaléka tűnt el.

A fajok vándorlása sem feltétlenül üdvözlendő jelenség. Bizonyos állat- és növényfajok egyedei, magjai akár 24–48 órán belül eljuthatnak a Föld bármely pontjára a kereskedelem, közlekedés révén, ami később komoly problémákat okozhat – jegyezte meg a szakember. Ezzel arra utalt, hogy az új környezetéhez jól alkalmazkodó állatok, növények könnyen invazív fajjá válhatnak.

Orbán Zoltán csalókának nevezte azt a sikert, hogy az utóbbi időben több nagyobb emlős- és madárfaj újra meghonosodott, populációjuk megerősödött Magyarországon.

„Megjelent a korábban kihalt barna medve, farkas, hiúz, aranysakál, hód, vidra, megmenekült a kipusztulástól a kerecsensólyom – ezek sikertörténetek, de könnyen hamis biztonságérzetet adnak” – mondta a szakember, aki szerint a csúcsragadozókkal ellentétben sokkal nehezebb az ismert állat- és növényvilágunk piramisának alapjait adó fajok megmentése.

Borítókép: vonuló szarvascsapat a gemenci ártéren Őcsény határában 2013. június 11-én.

MTI Fotó: Ujvári Sándor