daliás idők

2019.05.16. 11:50

Amikor Gorenje volt a Wartburg tetején

Kárpátalján nagyon népszerű volt a Magyarországról bevitt Trapper farmer.

1988-89 táján virágzott a bécsi bevásárlóturizmus, amelynek során mérsékelt áruválasztékhoz szokott honfitársaink ezrei zarándokoltak a Mariahilfer Strasse környékére hűtőszekrényt, televíziót, videólejátszót és egyéb műszaki cikkeket vásárolni. 1988-ban és 1989-ben mintegy ötvenmilliárd forintnak megfelelő schillinget költöttünk el az osztrákoknál. A Magyar Nemzeti Múzeum kerekasztal-beszélgetéséről a kultura.hu készített összefoglalót, melyet a Vasárnap Reggel is közreadott.

A rendszerváltozás időszakának bevásárlóturizmusára a tárgyak sokfélesége a jellemző: jelentős kereskedelem épülhetett rá, mely számottevő vagyongyarapodásra adott lehetőséget, különösen a vidéken élők körében. A nyugatról behozott tárgyakból sokan presztízskérdést csináltak. Felértékelődött az, hogy kinek mije van, mit tud felmutatni.

A családokban presztízskérdéssé vált, hogy kinek van videója, ki milyen kocsival jár.

Nyugati autókat sokáig nem forgalmaztak Magyarországon, nagy szó volt, ha valaki ezzel közlekedett, még ha öreg is volt a jármű. Jellemző volt, hogy rokonok hálózatba szerveződtek, behoztak több autót, ebből egyet megtartottak, a többit pedig eladták. A magyarok ebben az időben találkoztak először a nyugati üzletek különböző reklámfogásaival is. Az osztrák boltokban magyarul beszélő eladók jelentek meg, és erre külön táblákkal hívták fel a vásárlók figyelmét.

Minderről és még sok más érdekességről is szó esett a Magyar Nemzeti Múzeum kerekasztal-beszélgetésén, melyet a Közös időnk – 1989 című kiállításhoz kapcsolódóan szerveztek. A résztvevők Sári Zsolt néprajzkutató, Valuch Tibor történész és Prohászka Imre fotóriporter, a moderátor Tóth Eszter Zsófia történész, a Veritas Intézet munkatársa volt.

Felmerült a kérdés:

miért épp a Gorenje hűtőláda lett az időszak szimbóluma?

Bár nem ez volt a legnagyobb mennyiségben behozott áru, de mindenképp ez volt a leglátványosabb termék. A walkmanek, videólejátszók, illetve a Donald rágó szintén nagyon keresettnek bizonyultak, és miután átlépték a magyar határt, bekerültek a belföldi kereskedelmi forgalomba.

Bár a bevásárlóturizmus az 1980-as évek közepén indult, vannak előzményei az 1960-as, 70-es években, amikor Szlovákia, Délvidék és Románia is érintett volt benne. Kárpátalján nagyon népszerű volt például a Magyarországról bevitt Trapper farmer.

A 80-as években a jászberényi Lehel hűtőgépgyár orosz termékeket gyártott. A befőzés helyett a családok körében egyre jobban kezdett elterjedni a fagyasztás, sokan ezt a módszert választották az élelmiszer tartósítására. Ehhez nyugatról olcsón lehetett beszerezni a hűtőgépeket, és még üzletelni is lehetett velük itthon.

Bécsből hazafelé a határon már szinte minden magyar rendszámú autó tetőcsomagján ott díszelgett a Gorenje hűtőgép, mely ennek az időszaknak emblematikus háztartási cikke lett.

1991-92-ben virágzott a dobozossör- és üdítőforgalom, ezek is mind Ausztriából érkeztek, előtte egyáltalán nem voltak kaphatóak nálunk. A családokban gyűjtötték az üres dobozokat, és sok helyen a lakások díszévé váltak.

A turista útlevélhez ebben az időben egy fő

70 dollárt válthatott ki,

és a korlátozott valutakeret miatt érdemes volt minél több személynek együtt útra kelnie. A feketekereskedelemben megjelent a valutaforgalom. Népszerűvé váltak a Bécsbe induló, egynapos autóbuszos kirándulások, de aki városnézésre vágyott, annak csalódnia kellett, mert a buszok csak Bécs külvárosáig, a bevásárlónegyedig vitték az utazókat. Általában nyolc órát töltöttek kint az emberek.

1989. április 4. a bevásárló turizmus egyik csúcsdátumának tekinthető, ezen a napon ugyanis félmillió magyar állampolgár lépte át az osztrák határt. Nagyon időigényes program volt a bécsi kirándulás, mert a határátkelőkön általában óriási tömeg várakozott.

A folyamat eredményeképpen sajátos fogyasztói társadalom alakult ki Magyarországon. Majdnem minden árucikk hozzáférhetővé vált, ha itthon nem lehetett valamit kapni, azt behozták Bécsből. Azért lehetett ennyire virágzó ez a jelenség, mert a magyar társadalomban megvolt az ehhez szükséges gazdasági racionalitás és a vállalkozókészség is.

Borítókép: kultura.hu

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!