dráguló élelmiszer

2018.09.11. 18:13

Egész Európát sújtja az aszály

Mivel a jövőben hasonlóan száraz időjárás várható, az Országos Meteorológiai Szolgálat már most stratégiát készít az aszálykárok csökkentése érdekében.

Fábos Erika

Az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati visszatekintői szerint idén az április volt rendkívül száraz. A nyár eleje összességében csapadékosnak bizonyult, azonban már akkor is voltak térségek, például a Nagykunság, ahol tartósan kevés csapadék hullott. Júliusban az ésszakkeleti országrész mellett Pest megye, illetve a Kisalföld kapott a szokásostól kevesebb csapadékot. Augusztus elejétől, a hőhullámok idején a szárazság tovább fokozódott és egyre nagyobb területen volt szükség az öntözésre a növények megmaradása érdekében. A belügyminiszter augusztus 15-től hirdette ki a tartósan vízhiányos időszak kezdetét.

„A Duna régiót gyakran sújtja vízhiány és szárazság, amelynek jelentős gazdasági és társadalmi hatásai vannak – mondta Bíróné Kircsi Andrea, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati szakérője. – A „DriDanube – Aszálykockázat a Duna régióban” nevű projekt célja, hogy javuljanak az aszályhoz kapcsolódó kockázatkezelési képességek a Duna régióban, ezáltal is növelve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességet. A munkákban tíz ország szakemberei vesznek részt. Annak érdekében, hogy a helyzetről még átfogóbb és pontos képet kapjunk, önkénteseket is bevontunk az adatgyűjtésbe. Ehhez egy online kérdőívet kell rendszeresen, minden hétfőn kitölteni, ami nem igényel különösebb szaktudást. A kérdőív a talajállapotra, szántóföldi növényekre, gyepekre, ültetvényekre, és erdőállományok állapotára, az öntözésre és a felhasznált víz mennyiségére vonatkozó kérdéseket tartalmaz. A kérdőívet regisztráció után és pontos helyszín megadásával lehet kitölteni hetente egyszer és ebből kiderül, hogy az országban hol a legnagyobbak az aszály káros hatásai. Ezzel pontosan feltérképezzük a helyzetet, ami azt szolgálja, hogy felkészültek legyünk, és minél hamarabb megelőző intézkedéseket tehessünk. Azzal számolunk, hogy a klímaváltozás miatt a jövőben még fokozódhat a szárazság.”

Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlat szakértője azt mondta: globálisan a második legmelegebb júniust tudhatjuk magunk mögött, magyar szempontból pedig az 1901-es mérések óta az idei a 15. legmelegebb június volt. Július átlagosnak volt mondható, a nyári napok száma kicsit több, míg a hőségnapok száma kicsit kevesebb volt ebben a hónapban, mint az 1981-2010 közötti normálérték.

„Az idei nyár egy csapadékos és meleg arcát mutatta, de bővelkedett szélsőségekben mondta Lakatos Mónika. Az előzetes adatok alapján viszont, az augusztus 2.5 fokkal tűnik melegebbnek mint az 1981-2010 átlaga és a szokásos csapadék 70 százaléka hullott. A globális felmelegedés okozza, hogy szélsőségesebb az időjárás, másik következménye pedig a vízkörforgalom felgyorsulása, vagyis nagyobb a párolgás, ami összességében több csapadékkal jár: egyes régiókban heves, özönvízszerű esőzésekhez vezet, míg máshol aszályokat okoz.”

A Duna is megsínylette a szárazságot, Esztergomnál egy Duna-ág kiszáradt és a napokban öt helyen dőlt meg a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja: Dunaújvárosban, Dunaföldváron, Pakson, Domboriban és Baján. Bajánál a 48 centiméteres vízállás az elmúlt harminc év legalacsonyabb augusztusi vízállásainak átlagértékénél is másfél méterrel kisebb vizet jelentett.

Zöldségtermesztők: az elmúlt 40 év legnagyobb válsága

A szántóföldi kultúrák is megsínylették az idei nyarat, szójából és kukoricából kevesebb lesz, de a búza is ezért drágul. A zöldségfélék hozama viszont drámaian csökkent. A helyzet Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban és Magyarországon a legsúlyosabb. A zöldség- és gyümölcstermelők európai egyesülete szerint az elmúlt 40 évben nem volt ekkora kiesés az ágazatban csapadékhiány miatt. A legnagyobb hozamveszteségek a bab és borsó termésében lesz, a kiesés 20-50 százalékos lehet. Ebben a két kultúrában egymás után ez már a harmadik nehéz év. A hagymatermés 15-50 százalékkal lett kevesebb, a csemegekukorica is negatív rekordot döntött, de a cukkini és a spenót is rosszul termett. A mirelit zöldségek emiatt nagyon megdrágulhatnak idén.

Bozóttüzeket is táplál a szárazság

Az aszály minden régióban más kockázatokkal jár. A kevesebb eső és a hosszabb aszályos időszakok a fő okai annak, hogy egyre pusztítóbbak Dél-Európában a bozóttüzek, főleg Görögországban egyre nagyobb a baj. A nyári esők elmaradása és az egyre hosszabb aszályok miatt a bozóttüzek szezonjában melegebb és szárazabb a levegő, így a felszín jobban felmelegszik, a száraz levegő pedig több nedvességet von ki a fákból és az aljnövényzetből. Az idei nyár időjárására jellemző, hogy soha ennyi bozóttűz nem volt még; Svédországban 25 ezer hektár terület égett le, Lettországban több ezer hektár tőzegláp és erdő vált a tűz martalékává a forróság miatt.

Borítókép: extrém alacsony volt a Duna vízállása augusztusban

Forrás: MTVA/Bizományosi: Balaton József

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!