Környezetvédelem

2021.12.08. 16:35

Több okból is megéri élő fenyőt választani karácsonyra

A tévhitekkel ellentétben a műfenyőkkel többet ártunk a környezetünknek is, mint az élő vagy a vágott fa vásárlásával.

Több szempontból is jobban járnak azok, akik a karácsonyi ünnepekre műfenyő helyett élő növényt vagy vágott fenyőt választanak. Bár az elmúlt évtizedekben egyes természetvédők helytelen és tudományos szempontból alaptalan nyomására egyre elterjedtebbek lettek a műfenyők, a Klímapolitikai Intézet elemzése szerint a vágott fenyő és az élő, földlabdás növény sokkal inkább környezetkímélő megoldásnak számít, mint a több éven át használható, műanyag verzió – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Egyesek szerint a természetnek ártunk azzal, ha karácsonyra élő növényt vágatunk ki, abból a célból, hogy néhány napig tündököljön a lakásunkban.

Sokan elfelejtik, hogy a karácsonyfának szánt fenyőket nem erdőtelepítés céljából nevelik.

Az ilyenkor kivágott fenyők többségét más haszonnövényekhez hasonlóan külön erre a célra szánt ültetvényeken nevelik. Az élő fenyő egész évben foglalkozást, trágyázást, locsolást, permetezést, metszést igényel. Összességében évente 10-11 hónap munka van egy fenyőfával, amely 8-15 év alatt nő meg a megfelelő méretűre. Ezzel szemben a műfenyőt üzemekben, legtöbbször fosszilis energiát felhasználva, futószalagon gyártják.

Amíg a korábban környezetkímélőbbnek tartott műfenyőket gyárakban állítják elő, majd több ezer kilométerekre szállítják, addig a fenyőültetvények jelentősen hozzájárulnak a szén-dioxid elnyeléséhez.

A Klímapolitikai Intézet számításai szerint egy lucfenyő egy év alatt 10-10,5 kiló szén-dioxidot nyel el, amíg egy 2 méter magas műfenyő gyártásakor hozzávetőlegesen 40-42 kiló szén-dioxid termelődik. De vannak olyan műfenyők, amikbe más anyagot is kevernek gyártáskor, így elérheti az 50 kilót is a szén-dioxid-lábnyomuk.

A műfenyők esetében Kína számít a legnagyobb gyártónak.

A fákat teherhajókon és repülőgépen szállítják a világ különböző pontjaira, amellyel az egy műfenyőre eső károsanyag-kibocsátás 190 százalékkal magasabb, mint a vágott fenyő esetében. Nem mellesleg a PVC-stabilizálásra gyakran ólmot használnak, amely a fenyő öregedésével veszélyes porként a levegőbe kerülhet.

Az egyetlen dolog, ami a műfenyő mellett szól, az az ár. Egy-egy szebb nordmann fenyő ára ugyanis gyakran 20 ezer forint körül van. Így annak ellenére, hogy egy szebb műfenyőért is több tízezer forintot elkérnek a kereskedők, hosszabb távon mégiscsak az utóbbi éri meg jobban anyagilag. Viszont azt a költséget, amelyet a károsult környezet regenerálására kell fordítanunk a gyártás és a majdani hulladéktermelés miatt, nem számítják bele a műfenyő árába.

A Klímapolitikai Intézet szakemberei szerint az egykor teljes pompájában tündöklő vágott fenyőt karácsony után sokféleképpen fel lehet használni.

Az otthoni fatüzelésű kazán megtöltésére azonban nem ez a legjobb megoldás. A fenyő elégetésével ugyanis nemcsak a környezetnek ártunk, hanem saját háztartásunknak is, magas gyantatartalma miatt ugyanis a fa károsítja a kazánt és a kéményt is. Környezetvédelmi szempontból a legjobb, ha komposztáljuk a fenyőt, azzal ugyanis az elégetésével keletkező szén-dioxidot is megspóroljuk. A megfelelő újrahasznosítással így szinte karbonsemleges lesz a fa.

Ha erre nincs lehetőségünk, akkor a fenyő megsemmisítését bízzuk szakemberekre.

A magas fűtőértéke miatt a fővárosban és több településen fűtőanyagként használják. Az FKF Zrt. évente 500-600 ezer fenyőfát szállít el a fővárosból, ezzel több 10 ezer budapesti háztartás számára biztosítanak fűtést és villamos áramot.

Borítóképünk illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!