Felfedezés Izraelben

2018.11.23. 12:02

Jézus egy korai ábrázolását találták egy bizánci templomban

Egy izraeli művészettörténész a Negev sivatagban találta a képet, mely ezúttal szakáll nélkül ábrázolja a Megváltót.

Jézus arcának korai, szakáll nélküli ábrázolására bukkant egy izraeli művészettörténész egy bizánci templom romjában – jelentette a Háárec című újság honlapja.

Noha Jézus és a kereszténység a Szentföldön született, ezen a területen alig maradtak fenn korai keresztény művészeti emlékek. De a sivatagi nabateus, majd keresztény városka, Sivta templomainak romjában tavaly óta már a második igen korai Jézus ábrázolást azonosították, és ezúttal arcképének nyomait is megtalálták.

Emma Majan-Fanar művészettörténész lett figyelmes a templom szentélyének falán

a piros festéknyomokra, amelyek egy magas felbontású fényképen Jézus keleti hagyományt követő, szakáll nélküli és rövid hajú, hosszúkás orrú arcát jelenítik meg.

Fotó: timesofisrael.com / Dror Maayan

Tavaly Jézus színeváltozásának képét fedezték fel egy oltár mögötti falon, de azon a festményen nem maradtak fenn arcvonásai. Az arcát is megőrző kép egykor egy keresztelő kápolnát díszített, és azt a jelenetet ábrázolja, amikor Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust.

Az evangéliumok nem írják le Jézus külsejét, és noha a Szentföldön rendkívül ritka, de máshol a régi kolostorok és templomok bővelkednek ábrázolásában.

A nyugati hagyomány általában hosszú hajjal és szakállal mutatta, de a korai, keleti stílusban alkotott képeken – mint Sivtában – nincsen szakálla, és általában rövid, göndör a haja.

A Beér-Sevától negyven kilométerre, délre lévő Sivtát az i. sz. második században alapították, és mintegy hatszázötven éven át virágzott, majd elhagyták lakói. Az ötödik és hetedik század között, a bizánci korban egyszerre három temploma is volt, Jézus átlényegülésének képét a déliben, megkeresztelését pedig az északiban vették észre.

Sivta romjait 1871-ben találta meg Edward Henry Palmer nyelvész és felfedező, és azóta számos régész kutatta. A templomok falfestményeinek maradványaira valószínűleg azért nem figyeltek fel eddig, mert súlyosan megrongálódtak, és az évszázadok alatt vastag szennyeződés telepedett rájuk. Ráadásul igen magasan helyezkednek el, és a régészek általában a földet nézik, ott keresik az újabb leleteket.

Az első ma ismert Jézus-ábrázolás kétszáz évvel halála után született, és hűséges pásztorként, vállán egy juhot hordozva mutatja.

Ezt Durában, Szíria iráni határánál találták egy templom keresztelőjében, és 233 és 256 közé datálják. A képek Durában azért maradtak meg, mert az egész város megsemmisült a harmadik század közepén, és a falfestményeket betemette a homok.

Fotó: Shutterstock

Jézust ma általában barna szemmel mutatják, azon valószínűleg helyes feltételezés alapján, hogy az emberek a Közel-Keleten 2000 évvel ezelőtt ilyenek lehettek. Valójában azonban a Földközi-tenger partvidékére mintegy 6500 évvel ezelőtt iráni és dél-törökországi árja bevándorlók is érkeztek, akik keveredtek a helyiekkel, és

ennek alapján Jézus szeme bármilyen színű lehetett a kéktől a zöldön át a barnáig.

A kereszténység fejlődésének első évszázadaiban sokféleképpen ábrázolták, rövid és hosszú hajjal, szakállal vagy anélkül. A negyedik századi római katakombákban rövid a haja, szintúgy a koptok, vagyis az egyiptomi keresztények képein, valamint a Szíriában talált korai, bizánci festményeken. A hosszú haj a hatodik századtól vált elfogadottá a nyugati egyházban.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!