A sóderes rétegből származó, a szakemberek szerint felbecsülhetetlen eszmei értékű, sérülten fél méter hosszú leletet megtalálói beszolgáltatták a nagykanizsai Thúry György Múzeumnak – írja a Zaol.hu. Ugyanilyen lelet hazánkban még nem került elő, viszont a horvátországi Perlak közelében igen, még hozzá 1974-ben, a Dráva közelében. (Az a kard a csáktornyai múzeumban látható.) A Murakeresztúrhoz tartozó kollátszegi településrész határában felszínre jött páratlanul jelentős Karoling kardot ma délelőtt a sajtónak is bemutatták a nagykanizsai városházán.
A nagykanizsai Thúry György Múzeum által közreadott képen Száraz Csilla múzeumigazgató mutatja a mintegy 1200 éves, a Zala megyei Murakeresztúr határában decemberben előkerült Karoling kori kardot a nagykanizsai múzeumban tartott sajtótájékoztatón 2021. január 27-én
Fotó: Kovács Krisztián / MTI/Thúry György Múzeum
Elképzelhető, hogy a kardot anno gazdájával együtt helyezték sírba, de az sem kizárt, hogy a kard tulajdonosa a Mura gázlóján akart átkelni, ám az ár elsodorta és hogy könnyebben tudjon úszni, megszabadult fegyverétől – ismertette Száraz Csilla, a nagykanizsai Thúry György Múzeum igazgatója. Kifejtette: a Karoling kard elterjedése széleskörű, Skandináviától Dalmáciáig és Írországtól a Baltikumig találtak ilyet. A kardtípus volt a frank lovaskatonák tipikus fegyvere, melynek pengéje úgynevezett damaszkuszi acél, ami azt jelenti, hogy három rétegből dolgozták össze. Ez nagyobb hajlékonyságot biztosított és kevésbé törött el a penge, ami egy csatában nem volt utolsó szempont.
„A kollátszegi kard markolatgombján és keresztvasán látható fényes felület aranyozás, vagy sárgaréz bevonat maradványa, a markolat gerezdjeit pedig arany-, vagy sárgaréz gyöngydrót választja el egymástól”
– magyarázta dr. Száraz Csilla. „Most úgy véljük, hogy a kard viselője a Mosaburg-i, a Zalavár-várszigeti kelet frank grófság szolgálatában álló lovaskatona lehetett a 9. század közepén. A kard (melynek pengéjén egy bevésett jeruzsálemi kereszt is látható) szakértői vizsgálata már megkezdődött, a restaurálását pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban végzik majd. Ha mindez lezárul, a kardot kiállításon mutatjuk be a nagyközönségnek a Thúry György Múzeumban” – tette hozzá.
