Manipuláció?

2024.03.25. 23:19

Magyar Péter felvételei: akár jogellenesek is lehetnek

Amennyiben Varga Judit volt férje manipulált bizonyítékokat ad át az ügyészségnek, akár szabadságvesztésre is számíthat – mondta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán.

MW

Magyar Péter

Forrás: Magyar Nemzet

Fotó: Havran Zoltán

Valakiről a beleegyezése nélkül hangfelvételt készíteni jogellenes, ennek alapvetően polgári jogi szankciói vannak, bizonyos esetekben azonban büntetőjogi relevanciával bírhat – mondta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán, akit Magyar Péter, Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt férjének kijelentései kapcsán kérdeztek.

Mint ismert, korrupciós ügyben, a Schadl–Völner-ügyet érintő két témában hallgatták meg a nyomozó ügyészek Magyar Pétert múlt szerda délelőtt. Varga Judit exférje vallomásában azt állította, hogy bizonyítékai is vannak, de ezeket továbbra sem mutatta be. Azt ígérte, a március 26-i következő alkalomra viszont magával hozza majd a hangfelvételeket, és ha lehet, ezeket nyilvánosságra is fogja hozni. A Facebookon most azt ígérte: „március 26-án 9.00 órakor, mielőtt belépek az ügyészség épületébe, közzéteszem a YouTube-csatornámon és itt is azt a felvételt, ami bizonyítja az állításaimat”.

Egy hétfői vidóban azt is jelezte, hogy ezen a volt felesége, Varga Judit lesz hallható, aki az igazságügyi rendszer működéséről beszél. 

Állítása szerint felesége azzal indokolta, hogy nem mond le, hogy ezt ebben a „maffiaállamban” nem teheti meg. Magyar Péter azt is mondta, hogy ezeket a hangfelvételeket ő maga készítette, tehát titokban felvételt készített a saját feleségével folytatott beszélgetésről. Elismerte, hogy tettére „nem büszke”, viszont azzal magyarázta, hogy ezzel akarta megvédeni családját.

A Századvég jogi tanácsadója ennek kapcsán kifejtette: 

  • A Polgári Törvényköny deklarálja, hogy képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
  • Ez alól kivételt képez a tömegfelvétel és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel, melyek esetében főszabályként nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához. 
  • Az Alkotmánybíróság határozata kimondja, hogy a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. 
  • A rejtett kamerával készült felvétel felhasználása sértheti a közéleti szereplő képmáshoz és hangfelvételhez való jogát.
  • Rejtett kamerával készített felvétel közérdeklődésre számot tartó okra, közéleti vitára hivatkozással automatikusan minden további mérlegelés nélkül nem használható fel.

Manipulált felvételről is szó lehet?

Az alkotmányjogász elmondta: a XXI. századi tudomány és technológia fejlettségére való tekintettel, maximálisan adottak a technikai feltételei annak, hogy bárki, speciális tudás vagy szakirányú képzettség nélkül manipuláljon felvételeket, vagyis megvágja azokat, vagy akár – a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: AI) segítségével – más természetes személy hangjával mondjon/mondasson fel egy megírt szöveget. Mint mondta, az úgynevezett „mélyhamisított hangfelvételek” (audio deepfake) manapság főleg az AI segítségével jönnek létre, és 

meghallgatva aligha vagy nehezen különböztethetők meg a hangfelvételektől, amint erre például a Német Szövetségi Információtechnológiai Biztonsági Hivatal (BSI) is évek óta felhívja a figyelmet. 

Mi történik hamisítás esetén?

Magyar Péter elmondta, hogy bizonyítékokat fog átadni az ügyészségnek. Amennyiben ezek a „bizonyítékok” manipulált hangfelvételek, úgy felvetődik a Btk. 271. § szerint, hatóság félrevezetésének vétsége, amely alapján aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 268. § esete nem áll fenn –, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – részletezte Ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász elmondta:

a bizonyíték hamisítása alkalmas a választások tisztaságának megkérdőjelezésére. 

A demokratikus intézmények védelme indokolja, hogy a Büntető Törvénykönyvben külön tényállás és szigorúbb büntetési tételek szankcionálják a bizonyítékhamisítás esetét. Mint részletezte: a törvény büntetni rendeli a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítését, és nyilvánosságra hozatalát.

A nagy nyilvánosság előtti elkövetés ténye fokozza a cselekménynek a társadalomra veszélyességét, ezért minősített esetként súlyosabban büntetendő.

A szakértő elmondta: amennyiben a hamis felvételt hatósági eljárásban bizonyítékként használják fel, hamis vád vagy hamis tanúzás valósulhat meg, amelyek – komplex jogi tárgyukra tekintettel – a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítéséhez, és nyilvánosságra hozatalához kapcsolódó bűncselekményt konszumálják. Felmerülhet például a hamis vád, 

amely szerint aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában